2018. január 24. 19:09 - St.Andrew

ISMÉTLÉS

"Ne kérd, hogy higgyem azt, amit nem tudok",

Mert bár mindenem az súgja "tedd meg",

Az idő guillotine-ként száguld át testemen,

Te csak menj előre, nagyon unom.

 

Előre meg van írva minden szabad akaratom,

A végtelenem bolhaként ugrál a gondolaton,

Csak "tedd meg", csak az undorodat fojtsd el,

Hibáim szíjként csapnak meg az élet latifundiumán.

 

"Tedd meg", zúgja minduntalan.

Gyászban tör ki a világ, ha elveszíti társát,

Gyászmisét zeng hajnalok alkonyatán.

 

Boldogságban, betegségben,

Szegénységben, hazugságban,

Szenvedésben, reménységben,

Erre vágytál, nem? Nem.

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://standrew.blog.hu/api/trackback/id/tr7413600807

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása